Reményik Sándor a nagy magyar költő idős korában,- amikor már nagyon reszketett és kézírása nem volt olvasható-, verseit írógéppel írta. A „Hálaadás az írógépnek” című versében így emlékezik meg erről:

„Az írógépnek adassék ma hála,
Rajta verődik az első veret:
A lelkem legelső páncél-ruhája.”

De sokszor idézzük és értelmezzük gépi írás órákon ezeket a sorokat, melyek az erőt, a küzdést, a bizonyítási vágyat, az önkifejezés igényét sugallják, hogy akkor is képesek legyünk írni, amikor fizikai állapotunk nem teszi lehetővé a kézzel való írást! Ilyen helyzetekben régen az írógép vette át a toll szerepét, manapság a számítógép jelenti a nem beszélő, kézzel írni nem tudó gyermekeknek az íróeszközét.

Mit értünk a gépi írás fejlesztő erején?

A gépi íráshoz szükséges képességek maximális kibontakoztatását.

Hogyan érhetjük el?

• Egyéni fejlesztési terv készítésével, mely a gyermek diagnózisát, mozgásállapotát, az összes társuló tüneteit figyelembe véve készül.
• A gyermek személyiségjegyeinek megismerésével, a részképességek elmaradási okainak feltárásával, a testi-, értelmi-, érzelmi képességek felmérésével.
• A helyes testhelyzet és fejtartás pozicionálásával: tanulóinkban is kialakítjuk az igényt az írás közbeni optimális testtartásra.
• A gyermek meglévő adottságainak kiaknázásával: a kéz meglévő ujjainak használata, a helyes ujjmozgások, illetve a megfelelő írásmód szerinti végtag használatának kialakítása.
• A finom motorika fejlesztésével: a billentyűk leütésénél a kézmozgás irányítása, szem-kéz koordináció, az ujjak együtt működtetése, a tapintásos érzékelés, és a figyelem fejlesztésével.

• Vizuomotoros koordináció fejlesztésével: a látás és a mozgás összerendezése (távolság a kéz és a billentyű között), a szem és a kéz együttműködése az íráskor.

• Gondolkodási műveletekkel: figyelemfejlesztő gyakorlatokon keresztül szöveg részekre bontása, egésszé történő összerendezése.
• Figyelemkoncentráció növelésével: osztott figyelem a billentyűzet, monitor, billentyűzettábla, tanórai anyag között.

• A sérülés specifikus megsegítő eszközök elfogadtatásával, használatának megtanításával: megfogás, tartás, használat.
• A célzó mozgás fejlesztésével, amely adaptációs és sérülés specifikus megsegítő eszközök használatával történik.
• Egyénre szabott, célzott gyakorlatsorokkal segítjük a megfelelő gyorsaságú és erősségű, célirányos kézmozgást, az ujjak differenciált és összehangolt együttműködését, a billentyűk megfelelő erővel való leütését.
• A billentés erejének előkészítésével: ritmusos, célirányos mozgásgyakorlatokkal, (a billentés erejének szabályozása: milyen erősséggel kell billenteni, mennyire görcsösen használja az íróujját, vagy az írását megkönnyítő megsegítő eszközét).
• Billentéstechnika, írásmozgások, apró mozdulatokkal történő billentyűkezelés megtanításával.
• Sok gyakorlással: írómozgás, beidegződő mozdulatminták.

• Taktilis (tapintásos) érzékelésen alapuló írás (vakíróknál, látásproblémával küzdők esetében)

• Folyamatos motivációval: pozitív értékelés, nincs leszidás, nincs neheztelés, csak dicséret van, mindig abból indulunk ki, hogy mennyi a jó teljesítmény,
• Változatos feladatokkal: ujjtechnikai gyakorlatok, szógyakorlatok, figyelemfejlesztő gyakorlatok, helyesírási gyakorlatok, oktató programok, stb.
• Speciális képességfejlesztéssel, irányítással, rávezetéssel:
• Mozgáskésztetéssel az indítékszegénység leküzdésére.
• A helyes mozgás kivitelezésének megtanításával:

Mit értünk a gépi írás gyógyító erején?

Pozitív érzést (örömöt, szeretetet, félelem nélküli munkálkodást, a lelki fájdalmak enyhítését) teremtünk a gyermekben, szeretettel közelítünk hozzá, oldjuk a stresszt, ezzel elérjük, hogy a görcsös, túlmozgásos állapotú tanuló is nyugodtan tudjon írni, ne féljen, ha elhibázza a feladatot. Nagyon fontos a gyermek diagnózisához, mozgásállapotához igazodó pozicionálás, mert ezzel optimális íráshelyzetbe hozzuk és elkerüljük az állapotát károsan befolyásoló mozgások kivitelezését. A tanítási órákon – egyéni mozgásállapothoz igazodóan – sérülésspecifikus mozgásanyagot végeztetünk.

• A gépi írás órák szeretetteljes, alkotó légkörének megteremtését.
• A diagnózishoz, mozgásállapothoz igazodó helyes testtartás kialakítását.
• A tanulási folyamatban használatos eszközök optimális elhelyezését, amely korrekciós céllal történik és hatékonyan segíti elő a gyermek diagnózisából fakadó deformitások korrigálását.
• A kóros mozgásminták megbontását, leépítését.
• Sérülés specifikus mozgásanyag (vállöv-, váll-, könyök-, alkar-, csukló- és ujjgyakorlatok) végeztetését- az írás megkezdése előtt-, a tanulók diagnózisához, mozgásállapotához igazodva.
• A kezek, írókéz-, -ujj, -csonk mozgásainak kialakítását.

„Nevelni csak a szeretet képes, és tudja is hogyan kell.” (Müller Péter)

Hogyan gyógyít a szeretet?

• A lelki fájdalmakat enyhíti,
• oldja a stresszes, görcsös állapotot,
• nyugalmat, biztonságos légkört teremt,
• pozitív érzést, örömet vált ki a gyermekből,
• a gyermek félelem és gátlások nélkül dolgozik,
• szeretettel érjük el, hogy a gépi írás örömszerző tantárgy legyen.

A gépi írás tantárgy fejlesztő és gyógyító ereje együttesen adja a gyermeknek a kommunikáció képességét, mellyel életminőségének ugrásszerű javulását érjük el.

Az általunk használatos eljárások, módszerek eredményesen alkalmazhatók bármely intézménytípusban,- ahol mozgáskorlátozott gyermekek oktatásával foglalkoznak – csoportos vagy egyéni gépi írás tanítás keretében. Ezek az eljárások újszerűek, mert minden gyermekre egyénileg kínálnak megfelelő írásmódot és a megsegítéshez szükséges segédeszközt. A feladat nagyon sokrétű, mert a gyermekek adottságai is rendkívül különbözőek. Azonos diagnózis esetében is eltérőek lehetnek az írásmódok, megsegítő eszközök. A gyermek és a pedagógus jó együttműködésének eredménye minden esetben a gépi írás elsajátítása.

Az integrált oktatásban a mozgáskorlátozott gyermekek számára különösen fontos a gépi írás megtanulása a megfelelő tempóban történő írásos feladatok elvégzéséhez, munkáik értékelhető kivitelezéséhez. Ugyanakkor segítséget nyújt az eredményes kommunikáció terén is, megkönnyítve ezzel a gyermek továbbtanulását, integrált oktatását, a társadalomba való beilleszkedését.

„Az ember gyakorlati tevékenység által válik magáért valóvá, mivel ösztöne arra készteti, hogy abban, ami számára közvetlenül adva van, ami külsőleg létezik számára, önmagát alkossa meg, s benne magára ismerjen.” (Hegel)

/Kékesiné Jánó Rozália – Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon 1145 Budapest, Mexikói út 60./