Az idegrendszer harmonizációja

Neurológiai harmónia

Az idegrendszer harmóniája különösen fontos a diszlexiások, és az egyéb neurológiai alapú teljesítményzavarokkal küzdők számára. Lényegében ez a probléma megoldásának kulcsa.

A képességbeli eltérések kevesebb gondot okoznak, ha a mögöttes idegrendszeri folyamatok rendezettek. 

Az egyensúly rendszer működése az idegrendszer harmóniájának alapja. Ez a rendszer szervezi a mozgást és az észlelést. Ez koordinálja a gondolkodási folyamatokat.

Egyensúly

A figyelem és a belső irányítási folyamatok a hatékony egyensúly rendszer által működnek jól. Ezért fontos ennek a rendszernek a rendszeres edzése. A jól működő egyensúly rendszer az alapja a pontos információfeldolgozásnak, a mozdulatiank és késztetéseink kontrolljának, az önirányításnak. Az egyensúly rendszer a nagy idegrendszeri szervező.

A diszlexia és egyéb hasonló teljesítményzavar, így a hiperaktivitás és figyelem zavara esetén is különösen szükséges az egyensúly rendszer fejlesztése. A kis neurológiai eltérésekből nemhogy hátrány, de még előny is származik, ha több figyelmet fordítunk a nagy szervezőre.

A digitális korban az általános mozgáshiány oly mértékben gyengítette meg az emberek egyensúlyrendszerét, hogy már el sem tudjuk képzelni, mennyire ügyesek voltunk a gombnyomogatós világ beköszönte előtt. A neurológiai probléma is ritkább volt.

A digitális technika sok tekintetben segíti a különböző okokból teljesítmény zavarokkal küzdőket. Ugyanez a technika azonban, minthogy szükségtelenné tesz számos aktivitást, sok tekintetben okozza is az idegrendszeri működésekben megjelenő eltéréseket. Az idegrendszer működését a korábbiaknál sokkal tudatosabban érdemes harmonizálni.

Mozgás

Különösen az egyensúlyozást kívánó mozgásoknak van nagy szerepe. A harmonizáló hatás annál erőteljesebb, minél inkább az alábbiakat kívánja:

• Célirányosság: a cél változhat, a tudat mindig a cél irányába fordul.

• Átfogó figyelem: egy adott pontra irányul a figyelem, nem a részletekre, de a perifériás ingerek is szükségesek a mozgás során.

• Ritmus és ritmusváltás: a mozgásnak belső ritmusa van, ami tudatosan változtatható, és újabb ritmusban folytatódhat.

• Irányok és nyomatékok változása: a mozgás különböző minőségeket kíván a különböző feladatok kivitelezésekor.

Akár a séta és az úszás is segíti a koncentrációt. A figyelem és összerendezett tevékenység érdekében a diszlexiások számára különösen lényeges valamely sport tevékenység a biciklizés, az egykerekűzés, a gördeszkázás és a hasonló tevékenységek. A zsonglőrködés az agyi folyamatokat kiválóan harmonizáló tevékenység.

A jóga, a thai chi, az aikido és a legtöbb távol-keleti küzdősportban az egyensúlygyakorlatok központi szerepet játszanak. Az önkontroll, a belső irányítás megalapozására, erősítésére törekednek.

A sportmozgás az észlelés és a mozdulatok tudatos összehangolását jelenti. A tánc, a forgás is megtalálható minden kultúrában, és szintén az egyensúlyi rendszer erősítésével a neurológiai harmóniát növeli. A zene és a ritmus az idegrendszer számára hatásos rendező közeg.