Iskolaérettség

A köznevelési törvény az életkor szerinti beiskolázás tényét rögzíti: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik”.

A tankötelezettség ugyanakkor nem egyenlő az iskolaérettséggel, a sikeres iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség.

Az iskolakezdés előtt álló gyermek jellemzői (a teljesség igénye nélkül):

• megkezdődik a fogváltás időszaka, megváltoznak a testarányai (120-130 cm magasság, 20-22 kg testsúly),
• jó egészségi, fizikai állapot (elemi mozgások rendezettsége, mozgáskoordináció, finommotorika, jobb-bal kéz dominancia, szem-kéz koordináció, egyensúlyérzék),
• egyre jobban fejlődik az érzékelése, észlelése,
• érdeklődik, nyitottságot mutat a környezete iránt,
• érthetően, folyamatosan, összefüggően képes beszélni,
• türelmesen végighallgat másokat,
• megfelelő emlékezet, figyelem,
• jó feladat- és problémamegoldó készség,
• a viselkedése szabálykövető, a szabálytudat kialakult,
• társas készségek megfelelőek, közösséghez tud alkalmazkodni,
• érzelmi stabilitás.

Az iskolakezdést hátráltató tényezők is felismerhetők már hatéves kor előtt. A következő tünetek egyértelműen arra mutatnak, hogy a gyermeknek további fejlesztésekre van szüksége, mielőtt megkezdené iskolai tanulmányait:

• a figyelme könnyen elkalandozik, a feladattudat nem megfelelő,
• csekély önfegyelem, hiperaktivitás,
• az óvodai foglalkozásokban csak részben vagy rövid ideig vesz részt,
• gyenge mozgáskoordináció és egyensúlyérzék,
• a finommozgás éretlen (pl. ügyetlen rajzolás),
• a nagymozgás fejletlen (problémák a saját testen való tájékozódásban, testrészek megnevezésében, jobb-bal megkülönböztetésében),
• a nyelvhasználati készségek elmaradnak az életkori átlagtól.

A legtöbb óvodában különböző teszteket is végeznek, hogy felmérjék a gyermekek fejlettségi szintjét. A logopédiai szűrés 5 éves korban kötelező jellegű.

A hároméves korban elvégzett vizsgálatot (KOFA-Kommunikatív Fejlődési Adattár) a korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszközeként tartják számon, mely elsősorban a szülői beszámolón alapul. A szülőknek kérdőívet kell kitölteniük gyermekük aktív szókincsére vonatkozóan; meg kell jelölniük azokat a szavakat, szókezdeményeket, gyermeknyelvi szavakat, amelyeket már hallottak gyermeküktől.

Ötéves korban a logopédus ismételten szűr, ekkor már egyénileg vizsgálja a gyerekeket, de az nem egyenlő az iskolaérettség vizsgálattal.

Vannak intézmények, ahol használják a DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) teszteket is, amelyek a szókincs és a beszédhallás mellett az írásmozgás-koordinációt, az elemi számolási készségeket, a tapasztalati következtetést, tapasztalati összefüggés-megértést, a szociális készségeket is méri, nem vizsgálja viszont az idegrendszeri érettséget, ami alapvető fontosságú az iskolaérettség megállapításánál.

Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus éppen az idegrendszeri érettség fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint az az eljárás, hogy minél több gyermeknek már hatévesen meg kell kezdenie az iskolát, ellentétes az érési folyamatban végbemenő változásokkal. Tapasztalatai szerint az idegrendszeri érés egyre inkább kitolódik, ezért egyre több olyan kisgyermek van, akinek az idegrendszere még hétéves korban sem áll rendelkezésre arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon. Ennek a különböző környezeti hatások az okai; az egyre bővülő információs közeg megváltoztatta az idegrendszer fejlődését, a sok vegyi anyag, fény- és zajszennyezés, ami az agyat éri, lassította a fejlődést.

Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek intelligenciaszintje csökkenne, és egyre többen rendelkeznének rosszabb képességekkel, csupán arról van szó, hogy később lesznek képesek arra, hogy megtanuljanak helyesen írni, olvasni.

Viszont ha még éretlen idegrendszerrel kerülnek be az iskolába és nem tudják megfelelően feldolgozni a tanultakat, abból tanulási zavarok keletkezhetnek.

Egyre több az óvodában a beszédfejlődési problémával küzdő gyermek: egy nemrégiben lezajlott kutatás szerint az óvodáskorúak mintegy harminc százalékánál nem alakul ki a tiszta beszédhang (1975-ben még csak tíz százalék volt). Csak ritka esetekben mondható el, hogy egy gyermek hatévesen minden tekintetben iskolaérett.

Minden év január 18. napja a halasztási kérelem leadási határideje az ügyfélkapun.

Ha az alábbi válaszokban sok a nem, akkor az jelzés értékű, keress bennünket!