Diszkrimináció, és szakmai megítélés

Diszlexia és diszkrimináció

A felsőoktatási tájékoztató szerint egyre több egyetem és főiskola oldja meg a diszlexia problémáját kirekesztéssel. Az intézménybe való bejutás megakadályozásával nem kell többé felmentésekkel bajlódni, sőt a különböző támogatási eljárások terhe alól is mentesül a felsőoktatás.

• A felvételi tájékoztatóban itt elérhetők az információk.
• Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kizáró ok a diszlexia. Az Esélyegyenlőségi Iroda információja szerint civil szakokon a mentességek kapcsán az esélyegyenlőségi szabályoknak megfelelően járnak el. Azok, akik hivatalos állományba kerülnek, a felvételi során, majd ezt követően minden évben részt kell vegyenek egy alkalmassági vizsgán, ahol szinte biztosan észlelik a problémát.

• gyógypedagógia szak esetén a szakosodáshoz szükséges alkalmassági vizsgán kizáró ok lehet bizonyos szakok esetén a diszlexia.

A nagysándori megoldás emberi jogi oldala egyértelműen problémás, de a tanulmányban kifejezetten a kérdés pedagógiai-pszichológiai oldalával és ennek az oktatásra és kultúrára gyakorolt hatásával foglalkozunk.

A diszkrimináció, még a pozitív diszkrimináció is kellemetlen következményekkel járhat. A felvételin adott többlet pont is ártalmas, a kirekesztés pedig még szélesebb körű negatív hatásokkal jár.

További információk a többlet pontokról.

 

A diszlexia szakmai szemlélete

A diszlexia nem dicsőség és nem szégyen, hanem egyfajta információ feldolgozási mód, aminek előnyei és hátrányai vannak. Az előnyei a digitális korban egyre jobban előtérbe kerülnek. A hátrányai az oktatásban vannak jelen még mindig. A digitális korban a diszlexiásokra gyakran jellemző jobb agyféltekéhez kötődő holisztikus feldolgozás segíti a tájékozódást, problémamegoldást. Az iskolai tanulásban egyelőre ez a gondolkodásmód még akadályt is jelenthet.

A hatékony oktatási környezet nem rekeszt ki és nem okoz hátrányt. Számos kezdeményezés bizonyította, hogy sokféle módon lehet tanítani és számon kérni, vizsgáztatni még a felsőoktatásban is. Széles rétegeknek megfelelővé alakítható az oktatási környezet, ha nem a büntetéssel, kirekesztéssel való fenyegetés a motiválás eszköze, hanem az egyéni, akár sajátos igényeknek is megfelelő lehetőségek által a tanulás vonzóvá válik.

 

Tankönyv helyett tabletet!

A kultúraváltást akár kényszeredetten is, de az oktatásnak követnie kell. Ez nem könnyű feladat, hiszen évszázados hagyományokat kell újragondolni. Ráadásul mind az oktatás, mind az oktatásirányítás vezető szereplői egy bal agyféltekét preferáló oktatásban váltak sikeressé. Nem is várható, hogy hirtelen mindenki egészen más működésre vált.

Ami elvárható, hogy a változásokat értőn kövessék, és a következő nemzedékek sikeressége érdekében alkalmazkodjanak a korszak igényeihez. Ez annál könnyebben sikerülne, ha nem zárná ki a magyar felsőoktatás a megújulás egyik legreményteljesebb populációját, akiknek egy része különböző specifikus tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar és/vagy hiperaktivitás zavar diagnózist kapott, mert nem fejlődhettek a képességeiknek megfelelő környezetben.